Devizahitel, avagy a hibás termék?

   Na végre! A Kúria meghozta az abszolut szakmaiatlan, politikai
döntését. A devizahitel több sebből vérzik, de nem úgy, ahogy Róna
"Hiteltelen" Péter szajkózza.
   Először is: alapszabály, hogy abban a pénznemben veszek fel
hitelt, amiben a fizetésemet kapom. Innentől már nem is kellene foly-
tatni, mert aki ezt nem tartja be, magára vessen.
   Igen érdekes: az indoklás szerint az árfolyamrés azért tisztességtelen,
mert a kuncsaft nem érti.  ????? Hülyeség, ahogy van. Amikor valaki
külföldre utazik, valutát vásárol, amikor hazajön, visszaváltja. Egyszer
sem akad fönn azon, hogy többért vásárolta, mint amennyiért vissza-
váltják. Akkor most miért is? Árfolyamrés mindíg is volt, van, és lesz.
Ez fedezi a költségeket.
   A másik blődli, hogy a devizahitel mögött nincs is deviza. Újabb
baromság. Melyik az a hülye bankár, aki kihelyezi a forintját 2,5-3,5%
kamatra, ha megteheti 15-18%-ra, sőt, többre is. (Hála Járainak, erre
még visszatérek.)
   A bank főleg abban hibázott, hogy nem tette egy devizaszámlára a
hitelösszeget. Aztán a kuncsaft váltogathatta volna a pénzét, személyesen
tapasztalta volna az árfolyamrést, és a deviza árfolyamváltozását. Így
sajátszemüleg láthatták volna, miről is van szó.
   Ami egyedül jogtalan a bankok részéről, ha deviza esetleges alapkamat
változásától függetlenül, önkényesen kamatot emeltek. Ennyi.

   De nézzük meg ezt a devizahitelt.
   A fidesz állandóan Gyurcsány-Bajnaizik, szerintük ők adósították el a
"zembereket". Ez csak aszokásos gigantikus nagypofájú hazugság.
   Először is Gyurcsány már miniszterelnöksége kezedetén felhívta a figyemet
arra, hogy gond lesz ezzel a hitelfajtával. Nemigen reagált senki.
   Másodszor... na de ezt nézzük meg részletesen.
   2001. június 15.- i PüM-Korm. rendelet tette lehetővé a devizahitelt, a
pénzügyminiszter ekkor Járai Zsigmond. Ezenkívűl még két komolyabb
ténykedése volt. Tudván hogy még a 2002-es választások előtt ő lesz
a Nemzeti Bank elnöke
   ad.1. nem bízvána a pénzügyminiszteri székben őt követő Varga Mihályban,
csinált egy 2 éves költségvetést.
   ad.2. háromszorosára emelte a Nemzeti Bank elnökének, vagyis saját eljö-
vendő fizetést. (Elég gyalázatos módon később emiatt a fizetés miatt támadták
Simor Andrást.)
  Ezután ahogy kell elbukták a választást, és Járai politikai okokból, elképesz-
tően magasan tartotta az alapkamatot. Ezzel is megpróbált keresztbetenni
a szocialista-liberális kormány gazdaságpolitikájának.
   Regnálása alatt a legalacsonyabb kamat 6,70% volt, a legmagasabb 12,50%.
Átlagban úgy 10%-ra jött ki, ezzel valósággal belekényszerítették az embereket
a devizaadósságba.
   A többi már ismert a közelmúltból. Miután a fidesz megnyerte a választást.
két fő lótusz-faktusz  főfideszes barom, nevezetesen Kósa és Szíjjártó, 56
nappal a választás után még nem vette észre, hogy vége a kampánynak.
   Először Kósa seggberugta  a forintot, akkor lett 305.- Ft az Euro, majd
Szíjjártó knockoutolta 320-ra.
   És sikeresen bedöntötték a forintot és a devizahiteleket.
   Ergo: a devizahitel elejétől a végéig (ha majd valaha is vége lesz) a fidesz
sara.
   Ennyi. 

Birkamagyarok és a nullák

         Érdekes dolog ez a nullákkal. Önmagában semmit sem ér, de bármilyen szám
mellett már annak tizszeresét, ezerszeresét, milliárdszorosát jelenti. A nemzeti
birkamagyar ezt vagy nem tudja, nem akarja tudni, vagy fel se fogja. Nem hatja
meg, hogy , teszem azt, Simicska osztaléka tavaly a Közgépből egymilliárd forint
volt, ha ez a birkamagyar kapott 1.000 Ft rezsicsökkentést.
   Holott az arány így néz ki:
   1.000 < 1.000.000.000
De úgy látszik a birkamagyarnak ez mindegy. Nézzük tovább egy kicsit.
   Hagyó Miklóst megrágalmazták a Nokia-dobozos
   50.000.000.- Ft-al.
   Hetek óta csámcsognak Simon Gábor
   240.000.000.-án.
   Mint említettem, Simicska tavaly
   1.000.000.000.-ot tett zsebre a közgépből.
   Dajcstompi nemrég szemétdombra került beléptető rendszere
   5.000.000.000.-ba került.
   A fideszes offshore-os gázmutyi
   50.000.000.000.-ot hozott a fideszmaffiának, és ennyivel kárositotta meg a
zembereket.
   A Közgép tavaly
   380.000.000.000.-
   közbeszerzést nyert el.
   Európa legmagasabb ÁFA-ja és egyéb sarcok évi
   1.200.000.000.000.-ot
   vesznek ki a zzemberek zsebéből.
És a hab a tortán:
  A Qrbán-Selmeci-Matolcsi bűnszövetkezet
   3.000.000.000.000.- magánmegtakarításnak számító magánvagyont zsarolt
ki, illetve rabolt el 3,5 millió embertől.
   Végül, de nem utolsósorban, Őfelsége vitéz felcsuti Qrbán V. Mihály még
az unokáinkat is eladósította, energiagyarmattá, szovjet utódállammá tette
Magyarországot.
   Qrbán hazaárulásának az ára
   3.500.000.000.000.-

   És most, kedves nemzeti birkamagyar, vagy rájössz mit jelent itt ez a sok
"0", és tudsz egyenleget vonni, vagy...

   VERD A SEGGED A FÖLDHÖZ HOGY KAPTÁL QRBÁNTÓL
1.000.- Ft REZSICSÖKKENTÉST, ÉS MIUTÁN BENYALTÁL A HÍG
SZARIG, NYALD FÉNYESRE A TÖKEIT!!!

ORBÁNFIA (abszurdisztáni népmese)

Élt eccer a 19. század vége felé egy lókupec oláhcigány. Ùgy hívták Orsós Orbán. Ez a lókupec kétszer vette a lovat: először észre, aztán meg el. Vagyis tolvaj volt, lótolvaj.
Történt, hogy Szeged környékén nagyon elszapordtak a lólopások.
A tanyákon a parasztoknál alig maradt csikó.
Összefogtak hát, hogy meglesik, és elkapják a tolvajt. 
Így is tettek: akkor kapták el a tolvaj lókupec oláhcigányt, amikor épp egy csikót vezetett ki egy tanyáról.
Nem szóltak a zsandároknak, levették a kötőféket a csikóról, rávetették a tolvaj nyakára, megtoldották egy istránggal, és sutty, felhúzatták a csikóval egy jó magos   fára.
Nagyon szégyelte az Orsós család. Nem azt hogy lopott, mert az természetes. Nem az hogy felkötötték. Hanem hogy a szerintük buta magyar paraszt fogta el és húzta fel.
Nem is használták ezután az Orsós nevet. Úgy hívatták magukat, hogy az Orbánfia, illetve az Orbánjánya.
Idővel a fia-jánya lekopott, matadt az Orbán.
Aki nem hiszi, járjon utána.

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ

Törzsanyag: Általános relativitás-elmélet.

DISZKUSSZIÓ:
A törzsanyagban foglalt elmélet egyik alaptétele, hogy semmi sem haladhat gyorsabban a fénynél.
Viszont: a CERNI nagy hadron-ütköztetöjében 50%-os valószinüséggel a fénynél gyorsabb részecskét fedeztek fel.

KONKLÚZIÓ:
50% a valószínüsége annak, hogy a relativitás-elmélet nem igaz. Vagy de.

Nekem-e is lehet ijenem?

HÉTKÖZNAPI FASIZMUS 2.

     "Az egyéneknek fel kell olvadniuk a faji egységben, s úgy tenniük, megjelenniük - sőt, ruházkodniuk, táplálkozniuk, stb. - amint azt a nagy érdek, melynek letéteményese a führer, megkivánja. A vezéri állam hozza a törvényeket, ő hajtja végre, s ugyancsak ő a legfőbb bíró." ...
     "Szociális igéretekkel egyik fasiszta mozgalom sem fukarkodott." ...
     "...a nacionalista kollektivitással indokolt állami mindenhatóság, illetve az állami autoritás abszolutizálása a nemzeti érdek talaján, egy modernizált, a társadalmi élet megjavítását célzó gazdasági és társadalmi reformprogrammal és a kapitalizmus egyes vonásainak bírálatával kiegészített változatban." ...
     "A strukturális problémák felismerésének és felvetésének hiányában hamis megoldási lehetőséget állítottak a társadalom elé." ...
     " ...a nemzeti extremitás "pozitivumával" szemben a baloldal lesz a negatív extremitás." ...
     "Mindegyik fasiszta elgondolásban viszont meghúzódik egy további hamis elem, nevezetesen az a hiedelem, hogy a hosszú történelmi múltból eredő gazdasági, társadalmi, kulturális, stb. problémák egyszerű vezetésváltással, erőszakos szervezeti intézkedésekkel, voluntarista módon, valójában erőszakkal megoldhatóak." ...
     "Egyes esetekben, illetve motívumokban a még korábbi múltba történő elkalandozás is tapasztalható: a néperedet kutatása és ezzel kapcsolatban mesterséges, természetesen minél tetszetősebb elméletek gyártása, az eredetmondák, ősmítoszok dajkálása, számos ferdítéssel, hamisítással."
    (A forrás azonos az előző részben feltüntettel.)

HÉTKÖZNAPI FASIZMUS

"A fasiszta mozgalmak közös sajátossága, hogy rendkívül nagy szerepet tulajdonítanak a tömegekre gyakorolt hatásnak. Ez egyes esetekben nem pusztán, sőt talán nem is elsősorban ideológiai hatást,  hanem sokkal általánosabb, az idegekre, ösztönökre, vágyakra, nemegyszer az alantas ösztönökre gyakorolt hatást jelenti. Jóllehet a tömegek manipulálása sosem volt ismeretlen az osztálytársadalmakban, ez a fasiszta gyakorlatban felülmúlt minden korábbi szintet. Igénybe vették a ráhatás minden elképzelhető eszközét: a sajtót, a rádiót, a filmet, a tömeggyűlést, a szimbólumokat, az egyenruhát, alkalmazták a személyi ráhatást, egyes esetekben kifejlesztették az oráció valóságos kultuszát. Mindebben rendkívül nagy szerep jutott az ideológiának, mely maga is emocionális beágyazottságú. Inkább az érzelmekre, az ösztönökre, az irracionálisra akart hatni, mint az értelemre."

"...Egyelőre azonban hiányzott náluk a fasiszta elmélet lényeges eleme: a nacionalizmus átváltása a fasiszta típusú nacionalizmusba, mely elszakíthatatlan a hatalom gyökeres átalakításának, egy újfajta autoritárius állam megteremtésének igényétől. E szervezetek elsősorban a fennálló keretek fenntartását, szilárdságának fokozott biztosítását, s e kereten belül a jobboldal uralmának, autoritásának kiterjesztését óhajtották."

"...A liberalizmus "züllesztő" szétesettségével a fasiszta elmélet mindig az autoritárius államot állítja szembe, melynek bázisa, egyúttal igazolója a nemzeti kollektivitás."

 "...A fasiszta gondolkodás alapvető okként, kiindulásként, egyetlen valóságos létezőként egy nemzeti kollektívumot, faji, népi stb. közösséget állít a társadalmi hierarchia élére s az emberiség történetének értelmét e közösség boldogulásában jelöli ki. Ezzel megalapozza az egyéni szabadságjogok háttérbe szorítását, vagy éppen teljes megszüntetését, továbbá esetleg a természetes és jogi közösségek, társadalmi szervezetek, a réteg- és csoportérdekeket kifejező társulások jogfosztását. Ezen a talajon magyarázza az autoritárius állam szükségességét."
 "...A fasiszta ideológiában a nemzeti kollektivitás principiumát - akár ezen, akár az államiságon van az elsődleges hangsúly - mindenképpen a tekintélyi - parlamentek, pártok, stb. által nem zavart - állam testesíti meg. Az autoritásra - e szerint az elmélet szerint - azért van szükség, hogy lehetővé váljon a nemzet egységesítése, a beteg részek amputálása, a nemzeti energiák felszabadítása, megszervezése és megsokszorozása a nagy nemzeti cél elérése érdekében."
 "...Megvalósítja és hirdeti a vezéri államot, melyben a vezér...ésszerűen felfoghatatlan közösséget fejez ki a néppel, akit nem választanak, hanem lesz."

(A fenti idézetek Ormos Mária - Incze Miklós : Európai fasizmusok 1919 - 1939 c. tanulmányából valók.)

Éljen a Szél Kálmán terv! - Ady Endre így látta Széll Kálmánt

Ady Endre újságíróként legalább akkorát alkotott, mint költőként, amennyiben kívül és fölötte állt a politikai élet “magyar ugarának”, és éles lényeglátással, nyugatias, demokratikus szemlélettel felvértezve ítélte el a magyar politikai provincializmust és annak képviselőit. Ha ma elolvassuk Széll Kálmánról írott egykori cikkét, megállapíthatjuk, hogy az Orbán-kormány igazán jól választott példaképet magának, és ellenzékük még mindig jól foglal állást Ady Endre oldalán. Íme Ady Széll Kálmánról.

“Széll Kálmán úr, a magyar politikai élet Neukomja, eljátszotta immár kis játékait. A hipnózis nehéz álmából ébredni kezd a magyar közvélemény, s a miniszterelnök úr be fogja ide s tova látni, hogy a rátóti tehéngazdálkodás elvei nem válnak be a miniszterelnöki székben.

Nem titkoljuk, hogy annak idején mi is tápláltunk reményeket a miniszterelnök úr szép ígéretei felől, de ugyancsak mi voltunk azok, kiknek nagyon hamar be kellett látnunk, hogy a Széll-éra nem egy jobb korszakot jelent, s a nagyhangú ígéretek csak ígéretek maradnak.

Széll Kálmán a legnagyobb mértékben nélkülözi az igazi államférfi tulajdonait. Ő, aki büszkén hirdette magát a Deák Ferenc elvei letéteményesének, éppen olyan messze esett a minden hibája dacára is tiszteletreméltó Deák Ferenctől, akár a korrupció atyamestere, Tisza Kálmán vagy a korlátolt eszű volt főispán-miniszterelnök.

Deák Ferencben is erős volt a megalkuvási készség, de ellensúlyozta erős magyar egyénisége s a politikai morál iránti érzéke. Széll Kálmán paktummal került a miniszterelnöki székbe, beváltatlan ígéretekkel vezette félre a közvéleményt, egyéni érdekek kielégítésével némította el az ellenőrzés kritikáját, s ami a politikai morált illeti, a Széll Kálmán eddigi kormányelnöksége nem nagyon igazolta híres teóriáját a politikai becsületről.

Példa nélkül való az az eset, hogy egy miniszterelnök ennyi ideig sütkérezzék a népszerűség fényében, anélkül, hogy erre legkevésbé is méltónak mutatta volna magát.

Pártja megnövekedett a húsosfazék varázsától, a diadalmas ellenzék pedig paktumba göngyölte a győzelmi pálmát, s hódolattal tette le a miniszterelnök úr lábai elé. Tulajdonképpen ellenzék sincs, mióta Széll úr hinti a port a magyar politikusok szemébe.

Az ő dicsőségét zengi a magyar sajtó is – alig néhány független lap kivételével. A nemzeti jogok Türtaioszai ma már csak ódákat írnak. Vészi József mandátumot kapott, Ugron Gábort egyhangúlag választották meg Sz.-Somlyón. Csak nem lehet kívánni Bartha Miklós úrtól, hogy a szeretett barátnak adott elégtétel után is ellenzéki maradjon?… S ilyenformán nyert magának nagyon sok barátot Széll Kálmán úr.

Ezek után ígérhetett, bolondíthatott tovább. Minden ígéretét vívmánynak vették, s minden megalkuvását államférfiúi bölcsességnek.

Az ő miniszterelnöksége alatt nyugodtan verhették arcon a magyart, avathatták fel nagy ünnepséggel a Hentzi-szobrot. Máskor az egész magyar sajtó egyként tiltakozott volna e galád merénylet ellen, most alig egy-két magyar lap emelte fel szavát.

És mégis a Hentzi-ünnep leplezte le a maga valóságában Széll Kálmánt.

Most már kezd látni a magyar közvélemény. Széll Kálmán kormánya alatt “törvény, jog és igazság” nevet nyertek a megalkuvás s a nemzeti becsület sárbatiprása.

Itt az ideje leszámolni e politikai szédelgéssel s ennek fő alakjával, a rátóti államférfival.

Sem jogcíme, sem képessége nincs a magyar politika vezetésére, s rövid uralma csak megerősítette a politikai vásár piacát.

Ha pedig a nép képviselői elfelejtik kötelességüket, megmozdul maga a nemzet, s oda juttatja Széll Kálmánt, ahová való: a rátóti tehéngazdaságba.”

Ady Endre

Debreczen, 1899. augusztus 14.